A Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a munkásképzésben tekintélyes múlttal büszkélkedhet. A helyi és a környező gyárak, üzemek számítanak az itt végző fiatalokra, de nem mindenkire. Csak annak van nagyobb lehetősége állást találni, aki valóban jó szaki lesz.
- A gyorsan változó gazdasági és társadalmi igények megkövetelik, hogy a termelési technológiák műszaki és humán színvonala rugalmasabban igazodjon a piaci elvárásokhoz - fogalmaz diplomatikusan Egyed Gyula, a körmendi, Rázsó Imre nevét felvett szakképző igazgatója.
Óvatosságra van is ok: ismét az oktatás, mint nagyrendszer reformját éljük, másrészt egyre kevesebb a pénz a képzésre. Akkor, amikor új technikák és technológiák jelennek meg a piacon. Ma már nem élne meg szaktudásából egy 1980-ban végzett vízvezetékszerelő, mintahogy a hagyományos kőművességnek is leáldozóban van. S akkor még nem beszéltünk a digitális technikákról.
Akit Trabant szerelésre okítottak, az, ha nem képzik tovább, mit kezdjen a komputerizált autóval?
Egyed Gyula szerint az oktatás a hagyományosan lassabban alkalmazkodó rendszerek közé tartozik. Kiemelve a szakképzést a közoktatásból, még inkább sürgetővé válik a tartalmi modernizáció és szerkezeti átalakítás.
- Tartalmi, lényegi szakmai megújításra szinte minden ágazatban szükség van. Ilyenek az idősebb generációk életében nem is léteztek - mondja, majd indokol: - A szerkezeti átalakulásért két alapvető ok miatt kell lépéseket tenni. Egyrészt a gazdaság által jelzett munkaerőhiány, másrészt pedig a korábbi munkába állást elősegítő programok bevezetése okán. A változtatást alapvetően az indokolja, hogy az elmúlt évtizedben fejére állt a képzési piramis. Azaz: elveszett a hagyományosan, tehát jó gyakorlati érzékkel és képességekkel művelhető szakmák presztízse - jelenti ki a szakember, aki hosszú évekig a körmendi önkormányzati testületben az oktatási bizottságot is vezette.
Egyed Gyula szerint nem vált be az a számítás, miszerint a hosszúra nyújtott közismereti képzés elhozza a sikeres munkára nevelést is. Sokszor az alapvető kompetenciák hiányában (olvasási, számolási, logikai, technikai és gyakorlati műveleti) kerülnek a szakképzés rendszerébe a fiatalok. Itt a hátrány tovább nőhet, ami a minőség rovására megy.
Egy ideje a szakmunkásképzőket sokan egyfajta gyűjtőhelynek is tartják: azon fiatalok utolsó menedékének, akik rossz tanulók, netán kiestek a felsőbb iskolákból, magaviseleti problémákkal küszködnek, szülői, anyagi hátterük labilis.
- Komplex folyamatról van szó. Iskolatípusonként (szakképző iskola, szakközépiskola) szükséges egy olyan alapozó szakasz, ahol a szakmatanulási irányultságot szélesebb alapokon lehet kezdeni. Ehhez megfelelően felkészült pedagógusokra és korszerűen felszerelt tanműhelyekre van szükség. A felsőbb évfolyamokon látom annak megvalósíthatóságát, hogy életszerű körülmények között tudjanak az ifjú szakemberek kiváló minőségű munkát végezni és majd a vizsgakövetelményeknek megfelelni. Alapvető a minden szakmára kiterjedő modernizáció. Nemrég adtunk át egy olyan berendezést, amely például nagyban javítja az autószerelés szintjét, megteremtve korszerű hátterét. Pénzről van szó, s ebből mindig kevés adatik. Szerencsére a szakmunkásképzés fontosságát senki sem vitatja, a megye, a város ahol tud, támogat. Fontos lenne egy jól funkcionáló ösztöndíjrendszer. Ennek részeként létrejöhetne a megyében egy, a hiányszakmák választását segítő ösztöndíj alap.
Vas Megyei SZC Rázsó Imre Technikum
Cím: 9900 Körmend, Rákóczi u. 2.
Tel.: 94/594-077
e-mail: titkarsag@razso.hu
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | ||||
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |