Az utóbbi évtizedekben jelentősen visszaesett az érdeklődés a kétkezi munkát adó szakmák iránt. Sok szülő úgy véli, gyermeke egy diplomával a kezében könnyen el tud helyezkedni, ám azt nem veszik figyelembe, hogy az elmúlt években telítődött a piac a szellemi munkásokkal. Ezzel szemben szinte elfogytak a kétkezi munkát végző szakik.

A kétkezi munkát végző szakemberek pótlásáról az oktatási rendszer nem gondoskodott időben, így hiány lépett fel. Egyes szakemberek szerint ahhoz, hogy kilábaljunk a gazdasági válságból, sokkal több, kétkezi munkát végző szakira lesz szükség.

Nyúl Nóra kilencedik évfolyamos tanuló a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, ügyintézőnek tanul. Elmondása szerint azért választotta a szakközépiskolát, mivel nővére is itt tanult, s jó példával szolgált a fiatal lánynak.

- Számomra fontos volt, hogy ne üljek folyamatosan a padban, s hallgassam a száraz anyagot, hanem olyan iskolában tanulhassak, ahol gyakorlati képzés is van - meséli a fiatal lány. - A családom ösztönzésére választottam a körmendi iskolát, itt megtanulhatom az ügyintézői szakma minden apró elemét. A szakmai vizsgám után mindenképpen szeretnék a felsőoktatásban tovább tanulni, ám, ha mégsem vennének fel, akkor egy évig a szakmámmal el tudok helyezkedni. Ráadásul a képesítésemmel az egyetemi éveim alatt is könnyen találhatok magamnak munkát. -

Anek Szabolcs 11. évfolyamos tanuló, kárpitosnak készül. Véleménye szerint a szakiskolában az a legjobb, hogy tanulás közben már megismerkedhet a szakma gyakorlati részével is. A fiúnak már konkrét tervei is vannak a jövőre nézve, megszerzi az érettségit, majd dolgozni szeretne. Szabolcs fiatalon szeretné megalapozni az életét, s ezt a mai világban egy jó szakmával a kezében könnyen elérheti.

Egyed Gyula, a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója szerint is vannak gondok a szakmunkások képzésével, a legnagyobb az, hogy hiány van belőlük. A tapasztalattal rendelkező szakik már kiöregedtek, a helyükre pedig nincsen utánpótlás. Éppen ezért fontos lenne újraéleszteni a rendszert, s olyan szakmát adni a fiatalok kezébe, mellyel el tudnak helyezkedni, s amelyből meg is tudnak élni. 

- Nem minden tanuló rendelkezik olyan adottságokkal, melyekkel tovább tudna tanulni a felsőoktatásban - mondja az igazgató. - Ha az ilyen tanulók gimnáziumba kerülnek, s kapnak egy érettségit, ám mellette nincs szakmájuk, nem tudnak elhelyezkedni. Sok olyan gyerekkel találkozunk, akik még az alapvető háztartási ismereteket sem sajátították el, nem tudnak főzni, vasalni, villanykörtét cserélni, vagy egy csavart meghúzni. -

- Ezen szeretnénk itt, az iskolában változtatni. Használható tudást szeretnénk adni tanulóink kezébe. Ezért döntöttünk úgy, hogy a hagyományos képzéseink mellett újfajta képzéseket is indítunk. Az iskolában többféle szakma elsajátítható, például képzünk autószerelőket és technikusokat, informatikusokat, ügyintézőket, asztalosokat, kárpitosokat és mezőgazdasági gépszerelőket.

- A legtöbb tanulónk Körmenden és a kistérségben él, de az Őrségből is jönnek hozzánk diákok. Nagy szerencsénk van, hiszen, kihasználva a térség adottságait, jó gyakorlati képzést tudunk nyújtani a diákoknak. Sok olyan gyár és üzem működik a környéken, amelyekkel partneri kapcsolatban állunk, így tanulóink a való világban is kipróbálhatják tudásukat. - Az igazgató szerint a lényeg, hogy időben reagáljanak a munkaerő-piaci változásokra. Ez azonban az utóbbi években nem sikerült túl jól.

- Rugalmasabban is hozzá lehetett volna állni a változásokhoz  - folytatja az igazgató , mivel évek óta látjuk, hogy egyre kevesebb a szaki, s tudjuk azt is, hogy melyek a hiányszakmák. A hiányzó szakemberek képzését már korábban kellett volna támogatni, s ösztönözni kell a szülőket is, hogy változzon a hozzáállásuk a szakiskolai képzéshez. 

- Pár éve indítottunk egy kisinas tábort, ahol a hetedik osztályos tanulók megismerkedhetnek a képzéssel, kipróbálhatják kézügyességüket, s így el tudják dönteni, hogy nekik való-e a mi képzésünk. Idén a szülőket is bevonjuk a tábori életbe. -

Egyed Gyula véleménye szerint előnyös lenne az oktatási rendszer átalakítása. Gyorsabban reagálhatnának  a keresletre, ha könnyebben tudnának képzéseket indítani.

- A diákjaink az itt tanult szakmákkal el tudnak helyezkedni - emeli ki az igazgató, s amióta beléptünk az unióba, sokkal több a lehetőségük. - Mi is próbájuk ösztönözni őket a nyelvtanulás fontosságára. Jó példával szolgálnak nekik a régi tanulóink, akik külföldön vállalnak munkát. Keresettek az autószerelők, az asztalosok és a kárpitosok is.

Kamatoztatják az elméleti tudást

A Rázsó Imre szakközépiskolában nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre. A diákok az elméletben megszerzett tudást rögtön kipróbálhatják a gyakorlatban is. Az elméleti oktatás a központi iskolaépületben folyik, a gyakorlati foglalkozásokra pedig az intézmény saját műhelyeiben és üzemi, vállalati, vállalkozói képzőhelyein kerül sor.

A szakiskolai és a szakközépiskolai alapozó képzés során gyakorlati készségek fejlesztését elősegítő foglalkozást is tartanak, hogy felkészítsék a diákokat a kétkezi munkára. Emellett az intézmény szorosan együttműködik a munkaerőpiaci szereplőkkel, így ők is fel tudnak készülni a közelgő változásokra.

Egyed Gyula igazgató szerint ahhoz, hogy a gyakorlati oktatás színvonalas legyen, sok anyagi segítségre van szükségük. Az önkormányzati és állami támogatáson kívül folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket, hogy meg tudják újítani az iskola felszereléseit. Emellett eszközfejlesztési hozzájárulást is kapnak, ami évente 15-20 millió forintot jelent.

Azonban nemcsak az eszközöket kell megújítaniuk az intézményben, hanem az oktatási technológiákat is, s kompetenciafejlesztésre is sok figyelmet kell fordítaniuk, emellett a pedagógusok képzését is fontosnak tartják. 

Más-más módszerekkel oktatnak, különféle témaheteket tartanak, s projekteket szerveznek az intézményben. Próbálják interaktívvá tenni a tanórákat, digitális táblákat használnak, hogy folyamatosan fenntartsák a tanulók érdeklődését.

Vas Népe, 2010. június 2.