2015. október elsején Bécsbe kirándult 40 diák és 4 kísérőtanár. A kirándulás lebonyolítása és megszervezése Pfneiszli József tanár úr feladata volt, aki az Iseum Tours utazási irodát kérte fel a programok összeállítására. Idegenvezetőnk, Mizda Csilla, temperamentumos, rugalmas városvezetéssel ajándékozott meg bennünket, amit a verőfényes napsütéses idő csak megkoronázott.

Kuriózumként említhetjük meg, hogy kényelmes autóbuszunkat női sofőr, Kati néni vezette bravúrosan az osztrák főváros kaotikus forgatagában.
Első célállomásunk a Belvedere volt, megcsodálhattuk kertjének szépségeit, meghallgattuk a hozzá fűződő, többek között magyar vonatkozású történelmi tényekről szóló tájékoztatást. Kattogtak a fényképezőgépek, a telefonok sorra gyártották a csoportképeket és „szelfiket”, hisz a szökőkutakkal tarkított, csodaszép park szinte felkínálta magát méltó háttérnek.
Ezt követően átsétáltunk a Hadtörténeti Múzeum neoreneszánsz épületébe, ahol 300 év fegyverzetét és hadászati emlékeit tekintettük meg. A hely - szelleméhez méltóan – telis-tele volt egyenruhás, fiatal katonával, akik a migrációs problémák miatt, épp továbbképzésen vettek részt.
Az ebédet már mindenki nagyon várta! Nem gulyáságyúból és nem hadikonyhán falatozhattunk, hanem egy belvárosi, hangulatos kisvendéglőben várt ránk a meglepetés ebéd. Háromfogásos finomságokat kóstolhattunk: Frittaten leves volt az első. A diákok többsége számára furcsának tűnt, egyikük megfogalmazása szerint:” Mi szeretjük a húslevest és a palacsintát is, csak nem együtt!” Főételként tradicionális Wiener Schnitzel-t szolgáltak fel, azaz borjúhúsból készült Bécsi szeletet burgonyasalátával és citrommal. A legnagyobb sikere a tejszínhabos, csoki öntetes kuglófnak volt. Mindezt házi málnaszörppel „öblíthettük” le.
Délután a belvárosban sétáltunk. Megnéztük a gyönyörű Szent István templomot, a Tanácsházát, az Operát, a Népszínházat, a Magyar Nagykövetséget, a Hősök Terét, a Mária Terézia teret, az osztrák köztársasági elnök rezidenciáját, patinás épületeket, cukrászdákat, köztéri szobrokat, a Burg épületét és a római kori emlékeket. A centrumban lehetőség nyílt egy kis „shoppingolásra”, fagylaltozásra, nézelődésre. Olyan híres üzletek kirakataira vethettünk pillantást, mint például az Armani, Gucci, Bulgari, Rolex, Swarovski.
Zárásként a Természettudományi Múzeumba látogattunk el, amely mindenki tetszését elnyerte. Maga az épület is ámultba ejti a látogatókat, a kiállított anyagok pedig még inkább fokozzák az esztétikai és kulturális élményeket. Szerencsésnek érezhettük magunkat, hisz épp aznap nyitották meg újra az őstörténet korát bemutató termeket, ahol többek között olyan 24 000 éves csodát láthattunk, mint a Willendorfi Vénusz. Az itt eltöltött idő kevésnek bizonyult, hiszen az emberiség letűnt koraiból származó emlékek, egzotikus rovarok, kétéltűek, halak, emlősök és egyéb látványosságok nagyon lekötötték a tanulók figyelmét. Megállapítottuk, egy egész nap is kevés lett volna a felfedezésére.
Mire a múzeum ajtaján kiléptünk, esteledni kezdett. A Nap utolsó sugaraival búcsút intett Ausztria fővárosának és nekünk, kirándulóknak. Felszálltunk a buszra, ahonnan még egy utolsó pillantást vetettünk a most már ismerősnek mondható épületeknek, utcáknak és tereknek, annak a cosmopolita városnak, amely olyan sok szépséggel ajándékozott meg bennünket. A hazafelé tartó autók gyűrűjében lassan elhagytuk Bécset, élményekkel gazdagon és kellemesen elfáradva hazatértünk Körmendre.